|
A társasági adó törvény előírja,
hogy mely esetekben nem köteles az adózó választani az
eredménykimutatása alapján megállapítható adózás előtti
eredmény, vagy adóalap (kettő közzül a nagyobb), illetve a
minimum (elvárt) jövedelem szerinti adózás között..
A szabáyok kiterjednek az
előtársasági időszak és az aktuális adóév közötti távolságra, a
különböző gazdálkodási formákra, illetve az esetlegesen
előfordult káreseményekre.
Csak a káreseményekkel
kapcsolatban külön kalkulátor részt kellett beépíteni, hogy az
"adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és
mértéke - több kár esetén azok együttes értéke - eléri az elemi
kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel
(átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből
számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező,
összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát"
szabályt gyorsan, biztonságosan értelmezni és számítani
lehessen.
Számos, több esetben elég bonyolult
képlet segít az összefüggéseket értelmezni.
Tudástár:
Törvény az adózás rendjéről
91/A.
§ (1) Ha az adózóbevallásában
nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a
személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-ának (23)
bekezdése, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot,köteles az adóbevallásához
mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást
kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a
jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
(2) Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait
feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes
úton egyes adókötelezettségek teljesítésénekellenőrzésére választja ki
azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal
feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye
abevételek
eltitkolásának vagy szabálytalan
költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság
által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és
megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások)
ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell
bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek
teljesítésének ellenőrzése során az e törvény 108. § (3)
bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek,
az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások
utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg.
(3) Ha az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás
eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem
nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély
tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra),
befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt bevallás
kiegészítésére hívhatja fel a 91. §-ban foglaltak
alkalmazásával.
(4) Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a
bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás,
hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy
késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás
beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le,
és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az
ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a
kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni.
Egyebekben az ellenőrzésre az e Fejezetben meghatározott
szabályokat kell alkalmazni.
Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
A társasági adóalap
megállapítása
6. §.
A társasági adóalap megállapítása
(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye
vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték
nem éri el a
jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása
szerint
a) adóbevallásában az adózás
rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése
szerinti nyilatkozatot
tesz, vagy
b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi
szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely
útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek
betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli
jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.
(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az
adózónak
a) az előtársasági adóévben és
az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az
előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem
kötelezett, vagy
b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany,
illetve, ha szociális
szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú
nonprofit gazdasági társaság, vagy
c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke
- több kár esetén azok együttes értéke - eléri az elemi kár
bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel
(átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből
számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező,
összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát.
(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a
jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal
csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2
százaléka.
(8) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt
csökkenti
a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített
szolgáltatás értéke;
b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett
átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési
értékeként - az adóévben elszámolt bevétel;
c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás
esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az
adóévben elszámolt bevétel;
d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a
kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre
az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.
(9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli
a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve
kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a
részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett
összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke
csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az
adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a
részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő
tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli
megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el
növelő tételként,
b) az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az
átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett
összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a
számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az
átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított
összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a
fennmaradó összeggel.
(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás
(így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a
homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a
földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz)
okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó
okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a
katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított
szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy - ha az adózó nem
rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az
adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa
kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a
kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes
állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
19. § (1) A társasági adó a pozitív adóalap 16
százaléka.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3) bekezdésben
foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív
adóalap 50 millió forintot meg
nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16
százalék.
(3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha
a) nem vesz igénybe az
adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és
b) az adóévbenlegalább egy
fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi
létszáma, és
c) adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben - a (8)
bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -legalább a jövedelem- (nyereség-)
minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6.
§ (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és
d) az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben
meghatározott rendezett
munkaügyi kapcsolatok követelményének, és
e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes
minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a
területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló
kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve
5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van,
akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a
foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának
megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási
járulékot.
Vonatkozó törvények:
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az
osztalékadóról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
Vissza a megrendelőlaphoz >>>
Az oldal elejére >>>
|
